Egy emlékezetes húsvét

Send a card

Egy emlékezetes húsvét


A tavalyi év húsvéti locsolkodása elég mókásra és egyben balszerencsésre sikeredett. Az biztos, amíg én élek, el nem feledem.

Húsvét másnapja a locsolkodás napja. Több nappal előtte elterveztük apával, hogy elmegyünk az ismerős lányokat meglocsolni. Nagy lelkesedéssel vártam és reggel korán keltem. A legszebb ruhámat öltöttem magamra. Nemsokára nagy lármára lettem figyelmes és az ablak felé szaladtam. Amikor kinéztem, egy csapat falubeli fiút láttam. Becsöngettek. Nagyon izgultam, hogy most mi lesz. Összeszedtem a bátorságom, felkaptam a kabátom, kimentem hozzájuk. Jó fejek voltak, mert kérték, hogy csatlakozzak hozzájuk. Apa beleegyezett, így a tavalyi évben már külön utakon jártam a falubeli lányokhoz. A srácokkal jókat nevettünk, ha visszagondolok mulatságos kis történetek jutnak eszembe. Rengeteg verset mondtunk, még újakat is tanultam a végére. Nem sajnáltuk a vizet, bőrig áztattuk a lányokat. Finomabbnál-finomabb süteményeket ettünk, színes tojásokat kaptunk. Vittem magammal egy fonott kosarat, amiben gyűjtögettem a tojásokat. Aztán az utolsó háznál nem akart beengedni minket a kutya, csak ugatott, morgott. Megpróbáltam csöngetni, de egyszer csak rámförmedt és „puff ”, a hímes tojások kiestek a kezemből, összetörtek. Megsajnáltak a fiúk és igazságosan szétosztottuk a maradékot. Az biztos, felejthetetlen lett számomra.

Ahogy vártam az húsvéti locsolkodás eljövetelét, úgy vártam a végét is.